Parti András

Az albstadti VK. idén se volt egyszerű!

  2014. 06. 03. 
Index kép

Sziasztok!
Ezen a hétvégén folytatódott a világkupa sorozat, a németországi Albstadtban. Tavaly se lopta be magát ez a pálya a szívembe, hát ez idén se változott… Azért a pontszerzés sikerült.

A múlt heti VK. után, hétfőn már úgy keltem, hogy fájdogál a torkom, ami estére már elég kellemtelen volt. Valószínű hazafelé a légkondi nélküli válogatott járműben, nem tett jót, hogy totál leizzadtam, majd kiszálltam a hűvösbe… Mérges is voltam, nem akartam elhinni, hogy mire jól mennek megint a dolgok, ismét lebetegszek. Hívtam is egyből a sportkorit, hogy mit vegyek, vehetek, ha s.o.s. meg szeretnék gyógyulni, mivel időm már nem volt bemenni. Szerencsére a javasolt torokfertőtlenítő egész hamar rendbe rakott, csak az orrom folydogált még a hét további részében. Szerdán még tudtam edzeni egy keményet, majd csütörtökön, már indultunk is a másfél hetes „túrára”.

A hét vége felé már egészen jól voltam, a pálya nagyjából a tavalyi volt, csak felszórták valami murva félével, amit a sárral beton keménységűvé jártunk. Ettől a nedves részek, úgy csúsztak, mint a jég. Ez tette izgalmassá az amúgy nem túl durva pályát. Mivel aránylag fittnek éreztem magam és pályajáráson leteszteltem milyen áttételeken közlekedek, majd kiszámoltam azt egy 34-es első fogaskerékre, hát itt is bevállaltam az „egytányérozást”. Kicsit mondjuk necces volt a rövid, de annál meredekebb emelkedők miatt, de kockáztattam.

Az időjárással nagy mázlink volt, a verseny napjáig szinte teljesen felszáradt a pálya és közben sem kaptunk égi áldást.

Most az 50-es rajtszámot kaptam, Zsolti a 63-ast. Majdnem egymás mellől rajtoltunk a kb. 150 fős mezőnyben. Viszonylag még jól el is kaptam a rajtot, de ez csak kb. 100 méterig volt így, mert akkor elkezdődtek az elakadások, összeakadások. Előttem is volt egy bukás vagy valami, balról próbáltam kerülni, így meg majdnem Zsoltival akadtunk össze… Volt még pár hasonló eset, de ezzel a pályával a legnagyobb gond, hogy nincs ideje széthúzódni a mezőnynek, mielőtt beérünk az egynyomos részekre, amiből aránylag sok van. Itt kezdődik a sorban állás, csak vár az ember a sorára (jönnek a poénos megjegyzések „coffee, tee”). Majd utána nyélen futunk vagy tekerünk, majd megint sorban állás. Az első kör itt így megy el sajnos. Absalon ki is osztott nekünk bő két percet az alig 11 perces körön… A második körben már kezdett alakulni, kevésbé tartottak fel, de igazán a harmadik körben kezdetem azt érezni, hogy már lehet haladni.

Mivel megint bevállaltam az „egytányérozást”, volt benne némi rizikó ezen a pályán, a meredek részek miatt. Azért rendben is volt nagyjából, csak amikor ment előttem valaki felfelé, aki kicsivel lassabb volt, akkor az nem esett túl jól…

Az első kört a 68. helyen fejeztem be, azonban mivel elég rövid volt a kör, és már az elején tekintélyes hátrányt szedtünk össze, pont kiszedtek egy körrel a vége előtt a 8 körös versenyből. Én még úgy gondoltam ki fognak engedni, ezért a számomra utolsó körben nem is reszkíroztam, elég sokan egyszerre szaladtunk bele az egyik kanyarban ordibáló bíróba.

Végül így, az 54. helyen szedtek ki. Zsolti a 69. helyen végzett, neki sem esett jól ez a nap.

Tudtam, hogy ez a pálya nem kimondottan fekszik nekem, de reméltem kicsivel azért jobb lesz. Némi pontot így is szereztem.

Most már az EB. helyszínén vagyunk St. Wendelben, illetve úgy 20 kilométerre tőle. Ma jártunk a pályán is, hát elég érdekes, nem a mai trendeknek megfelelő nyomvonal… Semmi technika, gyors és hosszú kör, de azért biztos kemény verseny lesz!

A junioroknak szombaton, nekünk vasárnap szurkoljatok!

 

Üdv: Andris

Címkék:
World Cup
Kapcsolódó fájlok: Köridős eredménylista!
 
 
 
 
© 2011 Created by Bob