Parti András

Hétköznapi visszatérés UCI pontokkal.

  2011. 06. 24. 
Index kép

Sziasztok!
A hét közepén, szerdán tértem vissza; a versenyzéshez a betegségem után. Az előzményekhez képest, kimondottan jól sikerült, bár ez a furcsa mód hétköznapi C2-es verseny, nem kimondottan kedvezett nekem a pálya szempontjából.

Kedden utaztunk le a csapattal Szlovéniába, kicsit fáradt voltam aznap, mert az előző napon iktattam be az első igazán kemény intervallokat, mióta jól vagyok. Ezek meglepően jól sikerültek, a wattmérőm szerint, csak 4-8 wattal tudtam kevesebbet, egy 4 perces intervallnál, mint korábban. Ez nagyon kicsi különbség, szóval hirtelen elég optimista lettem.
Visszatérve a versenyhez, a pálya valami félelmetesen gagyi volt. Egy szőlőföld dombjain jelölték ki a pályát, szinte semmi normális emelkedő, leejtő nem volt benne, csak hullámok. Mindez sok részen, gyakorlatilag golfpályákra emlékeztető fűben, nulla árnyékkal a 35 fokban. A bosszantó az egészben, hogy ott voltunk a gyönyörű hegyek között, de a pálya, közöttük a völgyben lett kijelölve.
A verseny végül, ahogy várható volt bolyozást hozott. A rajtól együtt mentünk, eleinte még többen viszont az utolsó körökre már csak 4-en maradtunk. A szerencse az volt, hogy Juhász Zsolti is ott volt a top 4-ben. Persze végig ment a taktikázás, mindenki próbált matekozni. Én csak a verseny utolsó 3-4 körében kezdtem aktiválni magam, addig csak utaztam, mert nem akartam már az elején túlvállalni így visszatérésképpen. Az utolsó néhány körig nem is volt túl nagy tempó, mert senki nem akart vezetni, de persze azért voltak próbálkozások (lószolgatások). Zsolti segítségével az utolsó 2 körben én próbálkoztam elszakadni. Én mentem elől, Zsolti mögöttem, én megindultam, ő pedig nem jött velem, ergo a többiek némi hátrányba kerültek mögötte. Azonban ez nem jött be, mert még nem is volt bennem elég power ehhez, meg mindenütt széles volt a pálya, így nem igazán tudtam olyan előnyt csinálni, hogy hazaérjek. Azért jó próbálkozás volt, ezért Zsoltinak óriási köszönet! Így az utolsó kör, egyetlen valamire való emelkedőjére maradt a döntés. Mindenki maxra kapcsolt, én is, de ehhez nem vagyok elég robbanékony, az argentin és az ukrán bajnok mögött kicsit megúsztam és végül a 3. helyen jöttem be. Zsolti 4. Szatmári Andris 10. Bogár Gábor 14. lett.
Végül is, visszatérésnek jó volt, ahhoz képest nem is ment rosszul, főleg ha belegondolok 2 hete ilyenkor még az ágyból is alig tudtam kimászni.
Most néhány napot itthon készülök tovább, majd kedden irány Kanada, ahol jövő hét szombaton, a soron következő világkupán veszek részt, majd egy héttel később az USA-ban szintén egy VK vár rám. Szorítsatok majd, szükség lesz rá, illetve követhetitek a versenyt az interneten is, élőben!
Andris
Címkék:
verseny
 
 
 
 
© 2011 Created by Bob